Regényíró iskola

Néhány sor a regény könyvméretéről

Korábban a többszáz oldalas könyvek voltak a kelendőek. Manapság az olvasók inkább az olyan könyveket keresik, amelyeket bárhova magukkal vihetnek. Könnyen a zsebbe csúsztatható, könnyen elfér a kabátzsebben, utazás, pihenés közben is könnyen olvasható. Ez azt jelenti, hogy a 140-200 oldal közötti oldalszám a jó. Ha levesszük a járulékos fontos oldalakat, az azt jelenti, hogy 130-190 oldal szövegre van szükségünk.

A könyvek kedvelt mérete is változott. A nyomdák a könyvhöz általában a B papírméretből vágják a könyvoldalakat. Az irodákban használatos A4-es oldal (ezt használják a leggyakrabban a fénymásolók és a nyomtatók is) 210 X 297 miliméter, ahol a 210 miliméter a lap szélessége, a 297 miliméter pedig a magassága. Az ennek a felét képező A5-ös oldal mérete 148 X 210 miliméter.

A nyomdák által használt B ívek esetében a B4-es 250 X 352, a B5-ös 176 X 250, a B6-os pedig 125 X 176 miliméter. Mivel a könyvet a kötés előtt kőrbevágják, ezért a könyv lapjai rendszerint valamennyivel kisebbek, mint az a papírméret, amelyekre a nyomtatást tervezték. A legnépszerűbb könyvméret a B5-ösből vágott méret volt. Ez gazdaságos is volt, nem volt nehéz tartani. Fontos volt, hogy a könyv legalsó soráról a következő felső sorra ugorva minimális szemmozgásra volt szükség, ami kevésbé törte meg az olvasást.

 A téma teljes ismertetését a könyvben olvasható.

Hogyan írjunk regényt? - Könyvíró iskola

 

Néhány szó a betűméretekről 

A betűk nagyságát a nyomdatechnika pontokban mérte. Ma is pontokban méri, legfeljebb a szerzők ezt nem mindig tudják. De ezt a mértékegység szerint alakították a számítógépek és az írógépek betűméretét is. Az írógépek általában a 11 vagy 12-es betűkethasználták. A számítógépes szövegszerkesztő nagyon sok nagyságot tud. De amikor könyvet írsz, csak a 12-es méretre van szükséged. A többit felejtsd el. Ugyanis ebben a méretben gatározzák meg a flekket és a szerzői ívet is, de még a rádiós és tévés újságírás mértékegységét, a felest is.

Egy pont 0,3759 miliméter magasságnak felelt meg. Elképzelni 1 és 2 pontos betűnagyságokat is el lehet, de a betűöntök általában a 3 pontos brillant betűtől kisebbet nem öntöttek. A 4 pontost diamontnak (gyémántnak), az 5 pontost perlnek (gyöngynek), a 6 pontost nonpareillenek, a 7 pontost kolonelnek, a 8 pontost petitnek, a 9 pontost borgisznek, a 10 pontost garmondnak, a 12 pontost cicerónak, a 14 pontost mittelnek, a 16 pontost terciának, mig a 20 pontost textnek hívták. Az újságoknál gyorsan kialakult, hogy általában a nonpareillet, petitet és a garmondot használták. A szokás az volt, hogy a páros számű betűnagyságok terjedtek el.

Amit nm csak a jövendő íróknak kellene tudni

Néhány szó a számítógépes szövegszerkesztésről és egy régi problémáról. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ma már nem probléma. Nos, amikor Görögországban valaki egy internetes kávézóban e-mailt akar írni és a görög betűs billentyűzet van előtte, hirtelen számtalan gondja akad. De idegen országban már akkor is gondunk lehet e-mail írás közben, ha latin betűs bilentyűzetű géphez ültünk le. Mivel a legtöbb nyelvnek több betűje van, mint az angolnak, a ritkábban használt jelek kiszorulhatnak a billentyűzetről. Ilyen a @ jel is. És hogy írjuk be az e-mail címet @ jel nélkül?

Kezdjük egy kis történelemmel: 

Kezdetben a kompjuterek is csak az angol betűkészletet használták qwerty vagy qwertz bilenytűzettel, azzal hogy ha egy specifikus gombot tartottunk nyomva (Alt) és közben beütöttünk egy számot, akkor a specifikus gomb felengedése után az ASCII álományából beütött egy nyelvspecifikus betűt. Próbáld ki: Tartsd nyomva az Alt gombot a gépeden és üsd be a 144-es számot a számbillentyűzeten, majd enged fel az Altot. Az É betű jelenik meg. Ugyanígy meg volt adva minden nyelv minden specifikus betűjének az ASCII kódja. Ma még a billentyűzeten megtalálható az Alt gomb, mivel ezzel nem csak betűket, hanem nagyon sok más jelet lehet beütni. Ha például idegen országban betértem egy internet kávézóba és éppen levelet akartam írni haza, sohasem okozott gondot a @ jel, mivel ez minden gépen a világon az Alt+64 kombináció, éppen azért, hogy ott is tudjonak az emberek e-mailt írni, ahol a jel nincs a billentyűzeten (tartsd nyomva az Alt billentyűt és üsd be a 64-es számot a számbillentyűzeten, majd engedd fel az Alt-ot).

Ma már a nyelvek közötti bilenytűváltással térünk át egyik nyelvről a másikra, amit a gép a monitor jobb alsó sarkában rendszerint jelez is. Sokkal gyorsabb és kényelmesebb így a munka. Az okostelefonok a bilenytűzet válltoztatására is kihatottak. A legjobbnak igért mai technológia (amely ugyan még nem hagyta el az okostelefonok világát), hogy amennyiben az a betű valamelyik változatást akarjuk használni, mondjuk az á-t, egy kicsit hosszabb ideig tartjuk nyomva az a betűt az érintőképernyős billentyűzeten és a megjelenő segédmenű éltal mutatott billentyűzeten kiválasztjuk az á betűt, majd írjuk tovább a szöveget a szokványos angolbetűs billentyűzettel

Megjelent közben az egy-kezes, jobbra csűszott érintőképernyős billentyűzet is, ahol a betűket úgy helyezték el, hogy egy kézzel, pontosabban a jobb kezünkben tartva a telefont, a hűvelykújunkkal is tudunk aránylag gyorsan gépelni.